Bevállalják-e a tiszások az időközi önkormányzati választásokat?

Régóta lebegteti a TISZA Párt vezetése, hogy meglépik-e az időközi önkormányzati választások kiírását. A nyáron informátoraink szerint a friss győzelem, a nagy népszerűség tudatában egészen sokszor hangoztatták ezt a tiszás képviselők is a háttérben, amikor polgármesterekkel, közéleti szereplőkkel társalogtak. Arról beszéltek nekik: nem várják be a 2029-es rendes választási fordulót, hanem az időközi választások eszközével évekkel korábban ki akarják söpörni a fideszeseket az alsóbb szintekről is. S ezt igazolhatja, ahogy a kizárólag fideszes többségű megyei közgyűlések rendszerének átvarrását ősszel nagy hanggal bejelentette a kormányzat, meglépte az – újra – kormánymegbízottak cseréjét, és elkezdte a járási hivataloknál is a vezetőváltást.

Az önkormányzatok számára kulcsfontosságú frontokon tehát nagy a kormányzati nyomulás. Ám – még a nyár közepén – mégis arról hallottunk, hogy Brüsszel informálisan, de eléggé határozottan visszajelezte Magyar Péterék felé: veszélybe kerülhet az uniós pénzek kifizetése, ha a TISZA Párt túlságosan sok pozíciót próbál egymás után megszerezni, a parlamenti kétharmad mellé az önkormányzatokat is leuralva. Ezt az uniós vezetők túlhatalomra törekvésnek értékelnék, ami megint csak nem férne össze az úgynevezett jogállamisággal.

Az időközi választás lehetőségével saját kétharmada ellenére a Fidesz sem élt, s azt is érdemes szem előtt tartani, hogy kérdéses, meddig áll fenn a TISZA Párt nagy menetelése, ami egy jól fotózható tiszás önkormányzati diadaltérképhez kellene: a frissebb mérések ugyanis még nem hatalmas, de már gyors és szembetűnő visszaeséseket mutatnak, valószínűleg nem kevés összefüggésben a miniszterelnök konfliktust konfliktusra halmozó politikájával.

„Ki tudja, mikor”

A választások emlegetése a valóságban egyelőre nem lehet több, mint ennek a konfliktusos politikának, a tiszás szómágiának a része. Magyar Péter miniszterelnök néhány hete Kisvárdán mégis újfent bedobta a köztudatba, hogy a tisza-szigeteseknek készülniük kell az önkormányzati választásokra, mert azok „ki tudja, mikor” következhetnek.

Nem mintha unatkoznának: a településeken az áprilisi választások óta a tiszás aktivisták tulajdonképpen minden városban, falun meglehetősen hasonló és kiszámítható recepteket követnek, ezzel foglalja le az energiáikat a TISZA vezetése. Bekérik a pályázati anyagokat az önkormányzatoktól, a helyhatóságokat elárasztják közérdekű adatkéréseikkel, helyenként arról dicsekedtek, hogy egyenesen az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalnak továbbítják az anyagokat. Arról is hallani, hogy magasabb szintről is folyamatosan vizsgálatokat indíttatnak a hivatalokban, több éves pályázati aktákat ellenőriztetnek szúrópróbaszerűen. Erről pedig főképp fideszes településeken hallani. A kormámnyzati palyazat.gov.hu-ra pedig elkezdték feltölteni a projektek mellé a kivitelezők listáját is, ami megint alkalmas lesz a helyi hangulatkeltésre, csakúgy, mint legutóbb az NKA pályázati nyertesek térképre helyezése.

Együtt pózolni tilos?

Eközben a tiszás országgyűlési képviselőknek az ellenzéki színű települések vezetőivel információink szerint szigorúan tilos fotózkodniuk, közös képeken, eseményeken szerepelniük. Mintha nem is léteznének. Ezt erősítheti, ahogy előbb Kecskemét, majd Debrecen fideszes polgármesterét nem hívták meg a városukban zajló jelentős eseményekre, egy gyárbővítésre, vagy egy egyetemi tanévnyitóra. Sok esetben válaszra sem méltatják a fideszes polgármestereket, a meghívásaikat sem, csak sablonszintű egyen-adatkérésekkel bombázzák őket, felettébb rövid határidővel. A nem fideszes, de nem jó előre, időben a Tisza-szigetek környékén sertepertélő, „függetlenebb” településvezetők is arról meséltek érdeklődésünkre, hogy erős feléjük a bizalmatlanság, olyan, mintha nemcsak a fideszesekben, de a nem tiszásokban sem bíznának a tiszások. Az pedig külön érdekes hatás, amit az úgynevezett fejlesztési tanácsok létrehívásával elérhet a kormányzat: összeugrasztani a 2024-ben már megválasztott valódi döntéshozókat, a képviselő-testületet a minisztérium által elfogadott pályázókkal. Utóbbiak dönthetnék el, hogy hol mit fejlesszenek, ami egyfajta helyi árnyékkormány jelleget ölthet, egyben népszerűsítve azokat, akikkel egy esetleges választáson a tiszások szívesebben együttműködnének. Kérdés, hogy a fejlesztések anyagi felelősségét kik viselik majd.

Importált pánikkeltés

A polgármesterek tehát érezhetően kiestek a tiszás képviselők piksziséből. Egyes helyi tiszás csoportokban napi szinten ócsárolják őket, s még az sem okoz problémát, ha a fő hangadók eleve másik megyéből szítják a feszültséget. A háttérben dolgozó jegyzőkre így extra nagy teher hárul, nemcsak navigálniuk kell a bizonytalan környezetben, köztudottan az önkormányzati tárca sem a legerősebb kés a minisztériumok fiókjában, így onnan sincs érdemi tájékoztatás feléjük. A jegyzők így jobb híján morzsánként gyűjtik össze egymástól a munkájukhoz szükséges infókat, minden lehetséges fórumon megpróbálnak használható tájékoztatáshoz jutni, és közben egymás között napi szinten próbálják kiválogatni az álhíreket a logikusnak tűnő elképzelések közül.

Nincs egyszerű dolguk ebben. A Magyar Önkormányzatok Napja előtt a kormányzati szereplők már lefújták a polgármesterek előtti megjelenést. A jegyzők egyik országos konferenciáján a részvételt a tiszás kormányzati szereplők java szintén az utolsó pillanatban mondta le. Oda csak az igazságügyi tárca közigazgatási államtitkára érkezett meg egy jogelméleti előadásra – miközben a bírók hasonló reprezentatív konferenciáján ott volt az igazságügyi tárca államtitkára. A volt szocialista belügyminiszter, későbbi jegyző Lamperth Mónika nem vádolható fideszes elfogultsággal, de nyíltan szóvá tette feddését a közösségi oldalán, mert a kormányzat nem állt ki a jegyzők elé.

Az ÖNET üléseken sem hangzik el érdemi infó, panaszolják az általunk megkérdezett önkormányzati szakemberek. A megyei önkormányzatok már jelzett megszüntetése esetén nem ismert, hogy a megyei főjegyzők által vezetett területi választási irodákkal mi a kormányzati terv, pedig bizonyára érdekelné a nagyon is érdeklődő nemzetközi megfigyelőket. Ráadásul komoly konfliktusforrásnak látják, hogy most kell befizetni a szolidaritási adót, miközben Karácsony Gergely főpolgármester a kormánnyal különalkut kötött a kerületek kárára, anélkül, hogy egyeztetett volna arról előre a kerületi polgármesterekkel. Azokkal sem ült le tárgyalni, akikkel egy politikai platformon volt eddig.

Nehéz védekezés, könnyű bomlasztás

Úgy hallottuk, addig is eldördültek az első előkészítő lövések. Több városban eleve a politikai értelemben független jegyzők munkáját támadják a tiszások, hogy így érjék el a helyben továbbra is magas elfogadottságú polgármesterek, testületek lemondását. A közösségi média arctalan világában nehéz a védekezés, cserébe könnyű a bomlasztás: volt észak-magyarországi falu, ahol a jegyző munkájának kritizálásával érték el az időközi választást, le is tudták váltani az eddigi, több cikluson át bizalmat kapott településvezetőt.

Az Ezajobb.hu által megkérdezett települési jegyzők ezért érthető okokból nem vállalták fel a nevüket akkor, amikor megvilágították nekünk, milyen nehezen tapogatóznak a tiszás politikusoknál, akár a frakcióvezetőnél, és milyen válaszokat kapnak. Azt mondják, ha szakmai fejjel gondolkodnak, logikusnak tűnik, ha a már hangoztatott alkotmányozásba csomagolják az időközi önkormányzati voksolások bevállalását. Ez azonban, ahogy tiszás képviselők már nekik megpedzették, egy egyéves folyamat, amelyet népszavazással koronáznának meg. A velük szóba állt tiszás képviselők ugyanakkor nem tartják reálisnak, hogy az alkotmányozás befejezése előtt nekivágjanak az időköziknek, szerintük egyértelműen most nincs tervben.

Ha a jegyzők értesüléseit és véleményét megmérve ismét Magyar Péter kormányfőt vesszük alapul, ő a közrádióban nemrég arról beszélt, hogy a kormány a választójogi törvény megváltoztatását is napirendre veheti, erre azonban csak az alkotmányozási folyamat lezárását követően kerülhet sor. A sorrendet azzal indokolta, hogy az új alkotmány önmagában is érintheti a választásokra vonatkozó jogszabályokat. Azt is mondta, hogy akár egy évnél is hosszabb időszakon át egyeztetve születhet meg az új alkotmány 2030-ig, bár ennek hatályba lépését, mint mondta, nem tudja garantálni, hiszen népszavazásnak kell majd döntenie róla a végén. Az alkotmányozás, az ígéretnek megfelelően, idén ősszel elindul” – válaszolta a 444 kérdésére a Miniszterelnökség.

Van itt dolog, ezer

Eközben azt is érdemes felidézni, hogy az önkormányzati szféra átszabása előtt mennyi teendője volna az új kormánynak a saját háza táján is. Beszédes, hány sajtótermékben írtak arról az elmúlt hónapokban, hogy a megígért „kőprofizmus” helyett látványosan köhög a tiszás minisztériumi rendszer működtetése. Mi is dologtalan, de továbbra is ugyanúgy fizetett, többször is ide-oda költöztetett kormánytisztviselőkről tudunk, akikhez hónapok óta nem szólt sem régi, sem új vezető. Nyílt titok, hogy késlekedés volt több minisztériumban az alapvető működtető dokumentumok hatályba léptetésével is.

Az Ezajobb.hu belső informátorai szerint az elmúlt hetekben megindult a feladat és munkaeszközök nélkül hagyott, ott maradt régi munkatársak szétosztogatása más tárcákhoz, októberi átadással. Van, ahol olyan vizsga letételéhez kötik az átvezénylést, ami az adott kormánytisztviselő eddigi szakterületéhez egyáltalán nem igazodik: úgy tudjuk, borítékolható, hogy a vizsgabukta eszközével szabadulnának majd meg tömegesen a régi rendszer embereitől végkielégítés-mentesen.

Ennyit tudunk jelenleg viszonylag biztosan, de – Magyar Péter miniszterelnök vérmérsékletét ismerve – a Tisza-kormányban akármi is történhet, akármikor. Sőt, az ellenkezője is.

Fotó: Pexels.com/K