Nagyot hibáztak, ezért jó sokáig utóelemeztek. A választási vereség óta eltűnt a nyilvánosságból a Nézőpont Intézet. Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzetnek adott interjújában magyarázta ennek okait részletesen.
„Volt min gondolkodnunk. A választások előtt készített utolsó nyilvános országos felmérésünk nagyjából egy hónappal a szavazás előtt készült, és nem tükrözte a végeredményt (…) Alaposan kiértékeltük, mit tettünk és mit csináltunk rosszul. Ebben az időszakban nem tartottuk helyesnek, hogy ezzel párhuzamosan folytassuk a nyilvános szereplést.”– fogalmazott a beszélgetésben Nézőpont vezetője.
– A 2026-os választás megértésének kulcsa szerintem az, hogy a célegyenesben nagyon meglepő változás történt. A magas részvétel is ezt tükrözi, és a közhangulat is ekkor billent meg erősen a Tisza javára. A választókerületi felméréseink jelentős része január és március eleje között készült. Százhat, de még három tucat választókerületben sem lehet egyszerre kutatni. Szakmai hiba volt azt gondolni, hogy a hónapokkal korábban elkészült helyi felmérések még releváns információt adnak a végeredményre vonatkozóan. Abból indultunk ki, hogy a választókerületek viszonylag stabilak. Utólagos értékelésünk szerint azonban nemcsak az országos, hanem a választókerületi hangulat is párhuzamosan billent meg az utolsó hetekben – fejtette meg a történteket a lapban Mráz Ágoston Sámuel, majd így folytatta: „A Békemenet után, március 19-én publikáltunk utoljára országos kutatást. Abban még hat százalékpontos listás Fidesz-előnyt becsültünk. Ugyanezen a bázison röviddel ezt követően már reális esélye volt a kormányváltásnak. Ez nagyon jelentős billenés. Láttunk tehát az utolsó publikációnál rosszabb számokat is, de őszintén szólva magunk is kételkedtünk bennük.”
Elképesztő elvárások
– Elnézést kérek mindazoktól, akik úgy érzik, félrevezettük őket. Ugyanakkor be kell vallanom, hogy a helyzet még ennél is rosszabb: az utolsó napokban nem hittünk a saját adatainknak sem. Ráadásul elképesztő elvárások voltak a kutatásokkal szemben, és ennek lehet, hogy foglyaivá váltunk. Ha két héttel a választás előtt kihoztunk volna egy olyan kutatást, amelyben a Tisza vezet, lehet, hogy ma a balliberális oldalon hősöknek számítanánk, de akkor azok a jobboldaliak, akik most jogosan felháborodottak, nagyon mérgesek lettek volna ránk, és kételkedtek volna az eredményben. Amikor azt közöltük, hogy csak 44 biztos és 22 esélyes körzetet látunk a Fidesznek, akkor is kaptunk hideget-meleget az akkori kormánypárthoz kötődő szereplőktől, amiért nem adtunk esélyt az ő személyes győzelmüknek. Volt a jobboldalon egy várakozás a kedvező eredmények iránt. Mi pedig azt gondoltuk, hogy amit az utolsó időszakban látunk, talán nem tükrözi a valóságot – jegyezte meg a Nézőpont Intézet vezetője.
Alábecsült tiszás fiatalok
A legfőbb hibájukról pedig az alábbit mondta: „A részvételi becslésünk egészen biztosan téves volt: a fiatal tiszások aktivitását alul-, a rejtőzködő, alacsonyabb végzettségű fideszesekét felülbecsültük. Mindez azonban nem csak a Nézőpont vagy a magyar kutatók problémája. A fejlett világban egyre nagyobb kihívást jelent a váratlanul magas részvétel és azoknak a választóknak a megjelenése, akik korábban nem szavaztak. Sokkal nehezebb előre jelezni, hogy közülük hányan vesznek részt a választáson. Utólag azt látjuk, hogy az általános rossz hangulat miatt sokan protestszavazatot adtak le. Mi korábban azt feltételeztük, hogy a Tisza magas támogatottságának is van plafonja, hiszen Magyar Péter személyes népszerűsége még a pártjáét sem érte el. Ezért úgy számoltunk, hogy az új szavazók nem automatikusan Magyar Péter miniszterelnökségét fogják támogatni. Ráadásul azt is gondoltuk, a korábbi tapasztalatok alapján, hogy vannak rejtett Fidesz-tartalékok. A telefonos mintákban például felülreprezentáltak lehetnek az irodai munkát végzők, akik inkább tiszások, miközben a kétkezi munkások, az alacsonyabb végzettségűek között korábban az átlagosnál magasabb volt a Fidesz támogatottsága. Azt feltételeztük, hogy az utóbbiak a választás napján még mozgósíthatók lesznek.”
Módszertani önvizsgálat
Ma is olvasható, hogy április 3-án még így vélték Mrázék: „Nagy valószínűséggel állítható, hogy a Fidesz-KDNP a következő országgyűlésben is megszerzi a mandátumok abszolút többségét, várhatóan 199-ből 109-et, és így Orbán Viktor marad Magyarország miniszterelnöke a 2026-os választás után is. A Tisza Pártnak Hadházy Ákossal együtt 81, a Mi Hazánknak pedig 8 képviselője lehet. A 199. mandátum a roma nemzetiségi listához kerülhet.”
Az áprilisi választások másnapján viszont a nézőpontosok már ezt posztolták: „A MEDIÁN REALISTÁBB VOLT A NÉZŐPONT INTÉZETNÉL! A Nézőpont Intézet elismeri, hogy azok a közvélemény-kutatások adtak realistább képet a valóságról, amelyek a Tisza Párt jelentős előnyét mutatták az utóbbi napokban. Gratulálunk mindazoknak a versenytársaknak és kollégáknak, akik most joggal érzik úgy, hogy pontosabban mértek, mint a Nézőpont Intézet. (…) A Nézőpont Intézet módszertani önvizsgálatot indított. ”
Hann Endre, a Mráz Ágoston Sámuel által korábban többször bírált Medián közvéleménykutatója az interjút olvasva mindössze ennyit írt közösségi oldalán: „Mráz Ágoston Sámuel mai interjújában nyilvánosan elismerte, hogy hazudott.”
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként ismert ügyvéd Facebook-posztjában így reagált Mráz Ágoston Sámuel interjújára: „Engem nem vezettél félre. Én mindig is pontosan tudtam, hogy hazudsz, és hogy a hatalom fehérgalléros prostituáltja, egy közpénzen tartott propagandista vagy.”
Trombitás Kristóf patrióta influencer így reagált: „lassan 6 hónappal a választásokat követően – az nem kevés idő ám – azért jogosan lehet olyan kérdéseket is feltenni, hogy azok, akik valamelyest jobban tisztában voltak a történésekkel, miért hazudtak? értem a félelmet, hogy tán voltak, akik attól tartottak, hogy az őszinteség pánikot és dezertálást szül, de egy olyan politikai közösség, amely a nem biztos győzelem vélt félelmétől önmagában összeroskadhat, az jobb, ha össze is roskad. sok tucatnyi, sőt, sokkal-sokkal több embert személyesen jól ismerek, akik tudván tudva a valódi adatokat, pont ugyanúgy küzdöttek volna. velem együtt. vettünk volna egy nagy levegőt, hogy ez bizony a magyar politikatörténet krími háborúja, ahol valójában szuronyokkal vonulunk csatába a huzagolt csövű puskák ellenében, de az elköteleződés és hit ettől nem változik. és nem úgy szembesültünk volna a fölénnyel, mint akit teljesen hülyének néztek.”
Fotó: a Nézőpont Intézet közösségi oldala
