Pedig lett volna mire válaszolnia Lőrincz Viktóriának a vidékfejlesztés területén.
Megnyílt a jelentkezés a Szent István Vidékfejlesztési Program helyi fejlesztési testületeibe, emlékeztet közösségi oldalán a Roma Sajtóközpont.
Mint írják, a kísérleti program tíz térség száz településén indul, térségenként egymilliárd forintos fejlesztési kerettel. A testületek tárják fel a helyi szükségleteket, dolgozzák ki a fejlesztési stratégiát, és állítják össze a lehetséges projektek listáját. A tervekről később a helyi lakosság is véleményt mondhat.
„Az RSK a program bejelentésekor azt kérdezte: milyen garanciák biztosítják, hogy a fejlesztések a szegregátumokban élő családokhoz is eljussanak? Az új pályázati felhívásból most már az is látszik, hogyan választják ki azokat, akik elsőként formálhatják a terveket. Mind a tíz térségben tíz testületi tagot választanak ki nyílt pályázaton. További négy tagot a minisztérium kér fel, egy tag pedig a térségi koordinátor lesz. A pályázatot 16 év feletti, az adott térségben élő magánszemélyek nyújthatják be október 7-ig. A minisztérium többek között a helyismeretet, a fejlesztési elképzelést és a közösségi munkában szerzett tapasztalatot értékeli. A felhívás szerint a testületek összetételénél a térségek társadalmi sokszínűségét is figyelembe kívánják venni. A dokumentum ugyanakkor nem ír elő külön feltételt a roma közösségek vagy a szegregátumokban élők képviseletére. Ez nem jelenti azt, hogy roma helyiek ne pályázhatnának: a kérdés az, bekerülnek-e a testületekbe, és a leginkább kiszolgáltatott családok szükségletei megjelennek-e a fejlesztési tervekben.” – folytatták a beszámolójukat a Roma Sajtóközpont munkatársai.
„A programot vezető Lőrincz Viktória minisztert az RSK interjúra kérte fel, hogy többek között ezekről a garanciákról kérdezze. A minisztérium azt válaszolta, hogy a miniszter hivatali elfoglaltságai miatt nem tudja vállalni az interjút. A szegregáció csökkentésére és a roma közösségek részvételére vonatkozó kérdéseinkre így egyelőre nem kaptunk választ” – zárul a poszt.
A nyáron már arról cikkezett a sajtó, hogy egyre több kritika éri a Tisza-kormány romaügyi lépéseit. A roma civil szférából és értelmiségi körökből már sokan úgy érzik, hogy a kampányban jelentős kockázatot vállaltak a párt mellett, a kormányváltás után nem jutnak kellő beleszóláshoz. A kritikák egyik közvetlen oka a Bódis Kriszta kormánybiztos kezdeményezésére létrejött Roma Kulturális Fórum alakuló ülése volt, amelyre nem hívták meg a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatát. Daróczi Zsuzsa civil aktivista szerint nem lehet széles körben elfogadott kulturális stratégiát kialakítani úgy, hogy abból kimarad a kulturális autonómia képviseletére is hivatott országos testület. Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke pedig azt kifogásolta, hogy a fórumba nem kerültek be a hazai roma kultúra meghatározó szereplői.
Fotó: Lőrincz Viktória közösségi oldala
