Tovább járjuk Észak-Ciprust: irány a szellemváros!
A török-görög ciprióták közötti feszült viszony nemcsak Észak-Nicosiaban szembetűnő. Nem is olyan messze a dél-ciprusi Páfosztól sétálható be Famagusta romnak nem mondható, de leginkább félkész, elhagyatott városrésze, Varosha.
Nos, ez a furcsa időkapszula mutatja a görög-török háborúskodás igazi mélységét. Ott egy gyakorlatilag full extrás, 4-5 csillagos szállodákkal teleépített városrész az egyik legszebb ciprusi tengerparttal, és hiába, hogy ez volt az egyik legfelkapottabb üdülőhely hollywoodi sztárokkal, ABBA-koncerttel, inkább üresen pang, minthogy kezdjenek vele valami hasznosat.
Úgy 40 ezer görög ciprióta hagyta hátra a tulajdonát, egyik napról a másikra. Az ENSZ szerint ez mind ma is a görögöket illetné, de mintha a törököknek nem hiányozna a gazdasági bevétel. Ötven éve lakatlanok a szállodák. Legfeljebb marcona török katonákat szállásolnak el az épületekben.
Varosha egyébiránt ma már nem teljesen zárt zóna, a kijelölt részeken úgy 5-6 kilométer hosszan lehet benne sétálni, biciklizni, szelfizgetni, már amennyiben jól esik pózolni ezen a szomorú helyen. A kínai és orosz turisták látszólag így gondolják. Pár jó fotóra vonzó lenne begyalogolni a növényekkel benőtt kisebb utcákra, terekre is, de mindenfelé vörös tiltó táblák mutatják, hogy merre tilos az átjárás az idegeneknek. Ha mégis eltévesztik az irányt, azonnal rájuk dörren egy katona.
Famagusta óvárosa ellenben korlátlanul mozgalmas, olykor 15 méter széles, 14 bástyával erősített városfalait még a velencei uralom alatt építették. Itt is vannak jócskán iszlamizált keresztény épületek, például a ciprusi királyok egykori koronázótemploma, a Szent Miklós-székesegyház, amely ma Lala Mustafa Pasa mecsete névre hallgat. 14. századi gótikus templom volt, később mecset, majd raktár, és ma romtemplom a Szent Péter és Szent Pál-templomként alapított Sinan pasa mecset.
A hagyomány szerint William Shakespeare Othello-történetéről kapta nevét itt a tengerparton található Othello erőd, mert a dráma részben Famagustában játszódik.
Ha pár kilométert kissé északra megyünk, kiváló úticél Szalamisz látványos romvárosa, egy 15 ezer fős római kori színházzal, számtalan oszlopcsarnok-maradvánnyal, ókori fürdőkkel, mozaikmaradványokkal, olcsó belépővel, mindez ráadásul a tengerparton. A nap azonban erősen süthet, és kevés az árnyék, erre érdemes felkészülni nyaranta.
Itt zajlott I. e. 450 körül egy görög–perzsa szárazföldi és tengeri csata. Nem „az a” híres döntő ütközet, a szalamiszi csata, hanem egy másik.
A következő részben is bemutatunk majd egy gótikus templomból mecsetté alakított szép épületet egy látványos helyen.
